Kivonat:

Az ivari szelekció kihatással lehet az egyedi rátermettségre mind hímeknél, mind a tojóknál, mert a másodlagos nemi jellegek kifejlesztése és fenntartása bizonyos költségekkel terheltek, melyek visszahatnak a rátermettségre az erősen ivari szelekció alatt álló fajoknál. A rátermettségben megmutatkozó költségek további befolyással bírnak a helyi extinkciós rátára, és így az elterjedési területre. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az ivarilag monokromatikus és dikromatikus fajok gyakoriak és elterjedtek, így az ivari szelekció előnyei egyensúlyt teremtenek a költségekkel. Jelen komparatív vizsgálatban azt teszteltük a nyugati Palearktikus régióban költő madaraknál, hogy az ivarilag monokromatikus és az ivarilag dikromatikus fajok elterjedési területe és populációmérete is különbözik-e. A lineáris standardizált kontrasztok módszerét használva, amikor a fajok közötti rokonsági kapcsolatot is számításba vettük, nem találtunk összefüggést a vizsgált változók között. Amikor azonban csak a karotin alapú színezetre fókuszáltunk, kiderült, hogy a dikromatikus fajoknak nagyobb és északabbra nyúló elterjedési területe van, mint a monokromatikus fajoknak. Ezzel szemben, a melanin alapú színezetre nem találtunk ilyen összefüggést. Az eredményekből még arra is következtetünk, hogy a karotin alapon dikromatikus fajok populációs denzitása alacsonyabb, mint karotin alapon monokromatikus fajoké, mert a dikromatikus fajok hasonló populációmérettel bírnak, mint a monokromatikus fajok. Összegzéskeppen elmondhatjuk, hogy valószínűleg a különböző pigmentekhez kapcsolódó fiziológiai mechanizmusok különböző szerepet játszanak az ivari
dikromatizmus és az elterjedési területek kapcsolatának fenntartásában a madaraknál.