Scientific Journal of the BirdLife Hungary

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tudományos folyóirata

Ornis Hungarica. vol.24(2). (2016) p.1-17.

Preserving an obscure bird: achievements and future challenges of Corncrake (Crex crex Linnaeus, 1758) conservation in Hungary
István Szentirmai, Sándor András Boldogh, Károly Nagy, Béla Habarics & Tibor Szép

Cikk letöltése: [pdf] (1051 Kb)

Kivonat:

A haris fokozottan védett faj, és jelölőfaja számos Natura 2000 területnek Magyarországon. Annak ellenére, hogy globálisan nem veszélyeztetett, hazánkban mégis jelentős figyelmet kap, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület programjában is elnyerte a 2016-os „év madara” címet. Jelen tanulmányban megbecsültük jelenlegi állománynagyságát, és elemeztük annak változásait, valamint vizsgáltuk, hogy mennyire megfelelő a védett és Natura 2000 területek, valamint a Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) elhelyezkedése a haris számára. Összegyűjtöttük a faj számára legjelentősebb veszélyeztető tényezőket, és az érdekében alkalmazott természetvédelmi intézkedéseket. Felkutattuk a nemzetközi szakirodalmat, és kigyűjtöttük azokat az ökológiai és természetvédelmi biológiai információkat, melyek segíthetik a faj gyakorlati védelmét. Eredményeink szerint hazánkban 500–2000 pár haris költ évente. Bár a védett, Natura 2000 (42%) és MTÉT (67%) területek nagy arányban fedik le a haris költőhelyeit, állománya mégis 55%-kal csökkent az elmúlt 20 év során. A természetvédelmi intézkedések reagálnak a faj legfőbb veszélyeztető tényezőire, és az alkalmazott kezelések többsége is megfelelő. A legfrissebb kutatások és a BirdLife International Harisvédelmi Csoportjának ajánlása szerint a fészkek körüli kaszálást augusztus 1–15-ig szükséges elhalasztani, vagy az egész gyepterületen, vagy legalább 2 hektáron. Az agrár-környezetgazdálkodási programok előírásait is a fentiekhez kell igazítani, és kívánatos volna minél több gazdát ösztönözni a programokban való részvételre. Kiemelten szükséges, hogy a természetvédelem olyan veszélyeztető tényezőkkel is foglalkozzon, mint például a legfontosabb élőhelyeket érintő szárazodás és az elöntések általi károkozás.