Kivonat:

A kutatás célja a kuvik (Athene noctua) költési időszakra vonatkozó táplálkozásának vizsgálata volt a Felső-Kiskunság három védett területegységén (Felső-Kiskunsági Puszta, Felső-Kiskunsági Tavak, Peszéradacsi Rétek). Célunk volt a kuvik gerinces zsákmányállataira kiterjedő részletes, nagyobb mintaszámú vizsgálata, e közösség tekintetében a faj táplálkozási szokásainak és alkalmazkodási képességének feltárása. 2015-ben és 2016-ban célzottan került sor köpetgyűjtésre, a kirepülést követően (szeptember) azon odúkból, amelyekben sikeres költés zajlott mindkét évben. Megállapítottuk az egy egyedre eső átlagos köpetszámot, valamint területi és gyűjtési év elkülönítésben vizsgáltuk a gerinces zsákmányfajok egyedszám és biomassza-tömeg szerinti megoszlását. A meghatározott/gyűjtött köpetszám 2015-ben 2094, 2016-ban 2024 volt. Az odúkban lezajlott köpetelések egy egyedre vonatkoztatott száma átlagosan 25,57 köpet/egyed volt 2015-ben, 27,74 köpet/egyed 2016-ban. A gyűjtött 40 mintában (4118 köpet) összesen 2017 gerinces zsákmányegyedet határoztunk meg. A mintákban azonosított fajok száma a két évre összességében 21 volt, amelyből 12 emlős-, 1 kétéltű-, 4 hüllő- és 4 madárfaj. A kuvikok az emlősöket zsákmányolták elsődlegesen (átlag 50,83%), és ehhez hasonló mértékű volt a kétéltűek fogyasztása is (átlag 48,06%). A madarak és a hüllők fogyasztása nem volt jelentős. A kétéltűeket egyetlen faj, a barna ásóbéka (Pelobates fuscus) képviselte, amely mennyisége és aránya igen figyelemre méltó volt (átlagosan 41,68%). A második meghatározó táplálékforrás a területen a mezei pocok (Microtus arvalis) volt ~37% részaránnyal. Előbbi két domináns faj magas egyedszám szerinti részaránya a biomassza-tömeg szerinti értékekben is egyértelműen tükröződött. A madarak közül a seregély (Sturnus vulgaris) bizonyult a leggyakrabban zsákmányolt fajnak más mezőgazdasági élőhelyekhez szorosan kötődő énekesmadarak (Motacilla alba, M. flava, Passer montanus) mellett.