Kivonat:

A védett területek szerepe kiemelkedő jelentőségû az élővilág megőrzésében. Magyarországon rengeteg tudás halmozódott fel a védett területek élővilágáról, de ezt eddig nem igazán használták fel további elemzásekhez. Mi ezen szerettünk volna segíteni jelen kutatásunkkal. A védett területek fészkelő madarairól fajlistákat állítottunk össze, és ezek figyelembevételével vizsgltuk a fajszám-terület összefüggést. A log(fajszám) - log(terület) görbe alapján a fajszám nőtt a területtel, a görbe meredeksége pedig az irodalomnak megfelelően várt tartományba esett. Kumulatív fajszám-terület görbék összehasonlítása alapján a SLOSS (Single Large Or Several Small, azaz egy nagy, vagy több kisebb terület védelme kedvezőbb-e) problémára kerestük a választ. Az eredményeink szerint a kisebb területek összesítéséből származó terület több fajt tartalmaz, mint egyetlen ugyanakkora méretû nagyobb terület. Azonban több olyan faj is van, amely kizárólag a legnagyobb területeken fordult elő (Bükki, ill. a Hortobágyi NP). Figyelembe kell venni tehát a fajok identitását is a védett területek tervezésénél, hiszen számos ritka, értékes faj csak a legnagyobb területeken él. Élőhely-szigetek közösségei egymásba ágyazottak akkor, ha a kisebb szigetek fajkészleteit a nagyobb szigeteken minden esetben megtaláljuk. Az eredémnyeink alapjn a magyarországi védett területek fészkelő madárfajai szignifikánsan egymásba ágyazottak. A fajok, melyek a várttól leginkbb eltrő területeken is előfordultak, speciális habitatigénnyel rendelkeznek. A mintából kiugró fajkészletû szigeteknél a terület bejártsága, az unikális fajkészlet, a speciális habitat, vagy az ember zavaró hatása okozta az eltérést. A védett területek vizsgálatai alapjn elméletileg megalapozott útmutatók adhatók. A mi vizsgálataink szerint fontos tehát a nagy területek védelme, mivel egyes ritka fajok területigénye ezt megköveteli, de a kisebb területeknek is nagy haszna van, főleg ha a fajszám megőrzése a cél.