Scientific Journal of the BirdLife Hungary

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tudományos folyóirata

Ornis Hungarica. vol.10. (2000) p.65-70.

Haris egyedek felismerése hangelemzés alapján
Kenyeres András, Walter Wetstein és Szép Tibor

Cikk letöltése: [pdf] (87 Kb)

Kivonat:

Számos faj esetében, azok rejtett életmódja miatt, nem vagy csak nagy nehézségek révén lehet az egyedek sorsát követni a hagyományos egyedi jelölésekkel (madárgyűrű, színes gyűrű, festés, rádióadó), amely vizsgálatok nélkül e fajok magatartásának és ökológiai igényeinek részletes vizsgálata rendkívül nehezen oldható meg. A haris (Crex crex) egyike ezen fajoknak, amely esetében azonban a hangok számítógépes elemzése alapján lehetőség nyílhat az egyedek azonosítására azok befogás nélkül. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület "Haris védelmi programja" keretében a hang alapján történő egyedi elkülönítés módszerét, valamint az egyedeknek hangadó helyhez tanúsított hűséget vizsgáltuk a szatmár-beregi síkon fészkelő populációnál 1999-ben. A vizsgált területen kétszer készítettünk felvételt egy hét különbséggel. Első alkalommal 11 , másodszorra pedig 12 hím hangját rögzítettük ugyanazon a helyszíneken. Egy angol vizsgálatok során kifejlesztett módszer alapján végeztük az egyedek elkülönítését, nevezetesen tizenöt változó diszkriminancia analíziséből származó értékek közötti euklédeszi távolságokat mértük. Az első teljes felmérés során rögzített 11 egyedből 10 nap elteltével csak egyet sikerült teljes bizonyossággal újra megtalálnunk. Öt esetben nem lehetett teljesen egyértelműen eldönteni az azonosítás kérdését, mivel az értékek azon kritikus határok közé estek, amelyek esetében a félreazonosítás lehetősége fenn áll. A vizsgálati területen nagy valószínűséggel legalább 17 hím "reszelt" a vizsgált két hét alatt, amely több, mint amit a kétszeri felmérés eredménye, 12 hím, alapján becsülhetünk. A nagyobb térségre kiterjeszthető vizsgálatok segítségével további információkhoz juthatunk a haris hímek túlélési rátájával, helyhűségével, szubpopulációk közötti mozgásával kapcsolatban, valamint pontosabb egyedszámfelmérést végezhetünk. Ezen hazánkban elsőként alkalmazott módszer, az MME keretében kialakított hangelemző infrastruktúra révén további, az eddigieknél részletesebb (pl. fogásvisszafogás alapú) monitorozó kutatások alapját teremtheti meg a haris és más faj esetében.