Kivonat:

A vizsgálatot 2014–2015-ben, egy kezeletlen folyó-menti fűz-nyár ártéri erdőben végeztük. A területen két inváziós fafaj fordul elő, az amerikai kőris és a zöld juhar. A két faj Közép-Európa szerte negatívan befolyásolja az ártéri erdőkben őshonos fafajok állományait. A nagy fakopáncs költőterületét vizsgáltuk az említett inváziós fafajok jelenlétében. A vizsgálati periódusban 8, illetve 12 költőodút térképeztünk fel. A fás vegetációt 0,05 hektáros, kör alakú mintaterületeken mértük fel 20 költőhelyen, illetve 20 random mintaterületen. Rögzítettük a fák faját, mellmagassági átmérőjét, kondícióját. A költő- és random mintaterületek összetételét és diverzitását hasonlítottuk össze. Mind a költőhelyeken, mind a random mintaterületeken a legnagyobb arányban a két inváziós faj volt jelen, ám a költőterületeken gyakoribbak voltak az őshonos, és ritkábbak az inváziós fajok a random mintaterületekhez képest. A költőhelyeken az idősebb, korhadt, illetve holt fák nagyobb elegyarányban voltak jelen. A költőhelyek diverzitása mindhárom vegetációs változó esetében nagyobb volt. A vizsgált faj egyedei költőodúk készítésére a korhadó, valamint holt fűz és szürke nyárfákat részesítették előnyben. Ezek mellmagassági törzsátmérője 30–90 cm-es között változott. Az odúkészítő fajokról szóló vizsgálatok az átalakult ártéri élőhelyeken nagy jelentőségűek a megfelelő természetvédelmi kezelések kidolgozásához.