Scientific Journal of the BirdLife Hungary

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tudományos folyóirata

Ornis Hungarica. vol.19. (2011) p.53-63.

A csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) vonulásának változása 23 év alatt
Csörgő Tibor, Harnos Andrea

Download full article: [pdf] (590 Kb)

Abstract:

Számos vizsgálat bizonyítja, hogy nagyon sok madárfaj vonulása megváltozott
az utóbbi évtizedekben. Az időzítés változásának mértékét az adott faj vonulási stratégiája, a költő- és telelőterület távolsága, a vedlési stratégia, fajon belül egyes populációhoz, ivar- és korcsoporthoz tartozás stb. befolyásolja. Jelen dolgozatban a csilpcsalpfüzike vonulásának változását elemeztük.
Vizsgálatunkhoz az adatokat a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Ócsai Tájvédelmi Körzet Öregturján nevű részén, az Ócsai Madárvártán gyűjtöttük. Az elemzésekhez az 1984–2006 között függönyhálóval befogott 10 288 csilpcsalpfüzike adatait használtuk fel. A mintavétel standard módszerekkel történt. A madarakat egyedileg számozott jelölőgyűrűvel láttuk el, és az Actio Hungarica szabályai szerint vettük fel biometriai adataikat.
A vizsgálatban – az evezők kopása alapján elkülönített – korcsoportokat (elsőéves, egy évesnél idősebb) külön kezeltük.
A meteorológiai adatok a pestlőrinci meteorológiai állomásról származnak. Az elemzésekhez a havi átlagos minimum hőmérsékletet és csapadékmennyiséget használtuk fel.
A hímek és tojók elkülönített adataiból szerkesztett vonulási hullámokra Gauss-görbéket illesztettünk, és ezek maximum helyével jellemeztük az adott évi vonulás időzítését. Tavaszi vonulási időszaknak az év 130. napja (május 7.) előtti időszakot, őszinek pedig a 240. nap (augusztus 29.) utánit tekintettük. A vonulási maximumok időpontját vetettük össze a havi átlaghőmérsékletekkel és átlagos csapadékmennyiségekkel. Eredményeink szerint a hímek tavasszal korábban érkeznek, mint a tojók. Érkezési idejük a márciusi hőmérséklettel mutat összefüggést – minél melegebb van, annál hamarabb jönnek meg. A 23 év során a hímek átlagos érkezési ideje 5–6 nappal trendszerűen előrébb tolódott, a tojóké nem változott. A két ivar érkezési idejének különbsége tavasszal a márciusi hőmérséklettől függ – minél melegebb van, a hímek annál jobban megelőzik a tojókat. Ősszel fordított a helyzet – minél melegebb van szeptemberben, a hímek annál később mennek el a tojókhoz képest. A csilpcsalpfüzike vonulási stratégiája ivaronként eltérő, tavasszal erős protandria, ősszel protogynia jellemzi.
A tavaszi-őszi időjárás évenkénti különbözőségére a hímek vonulásuk időzítésével reagálnak, a tojók nem.