Scientific Journal of the BirdLife Hungary

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tudományos folyóirata

Ornis Hungarica. vol.24(2). (2016) p.91-108.

Detailed description of the Ócsa Bird Ringing Station, Hungary
Tibor Csörgő, Andrea Harnos, Lajos Rózsa, Zsolt Karcza & Péter Fehérvári

Cikk letöltése: [pdf] (11595 Kb)

Kivonat:

Jelen cikk egy olyan cikksorozat bevezető része, amelyben egy közép-magyarországi gyűrűzőállomáson – Ócsai Madárvártán – leggyakrabban előforduló énekesmadarak vonulás időzítésének és testméreteinek exploratív elemzéseit közöljük. A gyűrűző állomás a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Ócsai Tájvédelmi Körzetben található. A terület egy jégkorszaki maradványláp, mozaikos vegetációval. A madarak befogása a területre jellemző különböző növénytársulásokban, döntő többségben japán típusú függönyhálókkal történik. Az 1984–2015 között zajló munka során 422 862 madarat fogtunk, gyűrűztünk, 202 739 saját, 1235 hazai és 443 külföldi vonatkozású visszafogásunk volt. A befogott madarakról a következő adatokat vettük fel: a madarak befogási helye 12 méteres pontossággal, ideje 1 órás pontossággal, faja, kora, ivara, zsír-, izom-, vedlés- és kopás kódja, szárny-, 3. evező-, és farokhossza 1 mm-es pontossággal, testtömege 0,1 g pontossággal, teljes vedlést végző madárnál az evező- és faroktollaknál egyenként 0–5-ös skálán. Az adatok – ellenőrzés után – a Magyar Madárgyűrűzési Központba és az EURING adatbázisba kerülnek. A standard adatfelvételen túl – időközönként és bizonyos fajoknál – egyéb vizsgálatok is történnek, pl. ekto, és endoparazita gyűjtés, vérminta gyűjtés stb. A viszonylag hosszú időintervallum, a nagy fajszám és fajonkénti adatszám, a háttéradatok (időjárás, vegetáció mintázat) miatt az adatok számos madártani vizsgálatnak lehetnek forrásai, és képezhetnek összehasonlítási alapot más területeken zajló kutatások eredményeivel. A feldolgozás, értelmezés a legkülönbözőbb szempontok alapján történik: fogás-módszertani vizsgálatok, élőhely-preferencia, költés és telelés, vonulás, időjárási hatások, klímaváltozás, parazitológiai és virológiai vizsgálatok stb.