Kivonat:

A fekete rigó európai elterjedési területének nagy részén parciális vonuló, ami azt jelenti, hogy a költő populáció egy része ősszel délre vonul, míg a másik része helyben tölti a telet. A globális klímaváltozás jelentős hatást gyakorol a vonuló madarak életét befolyásoló ökológiai tényezőkre is, ezért fontos, hogy ezek szerepét a vonulásban, a parciális vonulóknál is, minél alaposabban megismerjük. Jelen tanulmányban 85 év gyűrűmegkerülési adatát elemeztem a Magyarországon a költési időszakban jelölt és később vonulás vagy a telelési időszak alatt bárhol visszafogott fekete rigókra vonatkozóan. Az elemzésnek két célja volt: (1) a fekete rigó populáció parciális vonuló jellegének vizsgálata, illetve (2) a vonulási távolság hosszú távú változásának vizsgálata. A gyűrűmegkerülések alapján elmondható, hogy a magyar költő populációban vonuló és rezidens egyedek is vannak, így ez a populáció is parciális vonulónak bizonyul. Az évek során a fekete rigók megkerülési távolsága jelentősen (5,9 km/év) csökkent, ami megfelel a melegedő téli átlaghőmérsékletek alapján várhatónak. A kor és az ivar nincs hatással a megkerülési távolságra. Ha ez a csökkenő tendencia folytatódik, a vonulási stratégia adaptív előnye idővel megszűnhet, és a jelleg eltűnhet a populációból, az teljesen rezidenssé válhat. A gyűrűmegkerülések meglepően nagy része (88%) vadászatból, elsősorban Olaszországban lelőtt madaraktól származik, ami jól illusztrálja a vonuló madarak vadászatának jelentős mértékét a Mediterrán régióban, illetve befolyásolhatja a vonulási távolságról alkotott képünket a gyűrűmegkerülések elemzése során. A vadászat vonuló énekesmadarak populációira gyakorolt hatásának megismerése illetve e fajok vadászatának betiltása egyre sürgetőbb feladattá vált az Európai Unióban.