Kivonat:

Az 1950-es és az 1980-as évek közötti időszakban tapasztalt összeomlás után a vándorsólyom (Falco peregrinus) világszerte regenerálódott. A természetvédelmi kihívás nemzetközi összefogást kényszerített ki a ragadozómadarakkal foglalkozó biológusok között. Ennek az összefogásnak a részeként négy konferencia került megrendezésre a probléma feltárásának, a kutatások és a védelmi erőfeszítések összefogásának, valamint az állományok regenerációjának világszerte történő nyomon követésének érdekében. A konferenciasorozatban az első az 1965-ös madisoni (Wisconsin állam, USA) konferencia volt, amelyet két konferencia követett Sacramentoban (Kalifornia) és Pietrowo/Poznańban (Lengyelország), 1985-ben és 2007-ben. A sorozat legutóbbi konferenciája 2017-ben Budapesten került megrendezésre, ahol a vándorsólyommal foglalkozó szakemberek megvitathatták a legfrissebb kutatási és monitoring eredményeket. Az esemény jó alkalmat kínált arra, hogy áttekintsük a vándorsólyom állományának változását Magyarországon. Mint fészkelő faj kipusztult Magyarországról a hatvanas évek közepén, az intenzív növényvédőszer-használatnak (DDT) köszönhetően, és csak 1997-ben tért vissza. Akkor figyelték meg ismét sikeres fészkelését az országban. 2018-ban 72 aktív revírt ismerünk. A magyar állomány a Kárpátokban fészkelő állomány peremének tekinthető, és túlnyomórészt a törzsalakhoz (F. p. peregrinus) tartozik. Megfigyeltek azonban fészkelésben a mediterrán alfajhoz (F. p. brookei) tartozó egyedeket is. Az északi alfaj F. p. calidus is előfordul vonuláskor, illetve télen. A magyar költőállomány állandó. A diszperzió a tojóknál nagyobb, mint a hímeknél, de mindkét ivar esetében az ivarérett madarak gyűrűzési megkerülései túlnyomórészt a Kárpát-medence területéről származnak. A növekvő és az alföldi területek felé terjeszkedő vándorsólyom állomány természetvédelmi problémát jelenthet középtávon, amennyiben a veszélyeztetett kerecsensólyom (Falco cherrug) fészekkompetítora lesz. A vándorsólyom természetvédelmi helyzete Magyarországon általában jó, de helyi szinten merülhetnek fel problémák bizonyos régiókban. Nincs szükség specifikus védelmi intézkedésre. A kutatás és a monitoring az állomány változásait, valamint a veszélyt jelentő tényezőket vizsgálja. Emellett figyelmet szentel a vándorsólyom által okozott problémáknak is.