Kivonat:

A tanulmányhoz jellemző, de kevésbé gyakori erdei énekesmadár fajokat választottunk ki: Lullula arborea, Anthus trivialis, Troglodytes troglodytes, Prunella modularis, Turdus philomelos, Turdus viscivorus, Phylloscopus sibilatrix, Regulus regulus, Regulus ignicapillus, Muscicapa striata, Ficedula albicollis, Ficedula hypoleuca, Parus cristatus, Parus palustris, Parus ater, Certhia familiaris, Certhia brachydactyla, Oriolus oriolus, Garrulus glandarius és Corvus corax. A M. striata és a T. philomelos fajok voltak jelen legnagyobb számban a felsorolt 20 faj közül: előbbi 6,7 pár/100 ha, míg utóbbi 5,1 pár/100 ha denzitással képviseltette magát. A legtöbb faj sűrűsége a 3 pár/100 ha érték alatt maradt. Az A. trivialis, P. cristatus és a P. modularis meglepően alacsony denzitással volt jelen (< 1 pár/100 ha), a T. troglodytes (1,8 pár/100 ha), a R. regulus (1,8 pár/100 ha) és a P. palustris (1,4 pár/100 ha) viszonylag nagy számban fordult elő. A legritkább fajok a P. cristatus, L. arborea és a T. viscivorus voltak (kevesebb, mint 0,1 pár/100 ha). Néhány madárfaj kizárólag a városok körüli erdős területeken fészkelt. Ebbe a csoportba tartozik például az A. trivialis, R. regulus, P. ater és a C. corax. A T. troglodytes, T. philomelos és az O. oriolus populáció denzitása jelentősen nagyobb volt a városon kívüli, mint a városon belüli területeken, míg ennek fordítottja igaz például a M. striata és a F. hypoleuca esetében.