Kivonat:

2019-ben a gólyatöcs volt az év madara Magyarországon. Ennek a fajnak az állománya az 1980-as évektől elkezdett emelkedni, ennek eredménye, hogy 20–25 párról napjainkra 550–680 párra nőtt. Az 1990-es évek első felében a hazai állomány 75–85%-a sertéstrágya-szikkasztókon vagy cukorgyári ülepítőtavakon fészkelt. 1999-ben jelentősen több gólyatöcs fészkelt Magyarországon, mint korábban, 2000-ben pedig 871 pár költését dokumentáltuk, a hazai állományt pedig 940–960 párra becsültük, 2015 és 2017 között pedig 550–680 páros volt. Magyarországon a 2000-ben tapasztalt invázió alatt szignifikánsan több volt az öttojásosnál nagyobb fészkek aránya a mintaterületeken, mint az 1971 előtti tojásgyűjteményekben és a 2008-as mintaterületen. A gólyatöcsök 2005 és 2019 között március 5. és március 20. közötti időszakban érkeztek vissza Magyarországra, ami körülbelül egy hónappal korábbi érkezést jelent, mint az 1980-as évek közepére jellemző április középi érkezés. A fészkelést követő gyülekezés alatt 470 példány volt a legtöbb, amit egy csapatban láttak. Az 1980-as években a gólyatöcsök szeptember elejére elhagyták Magyarországot, ezzel szemben 2005 és 2018 között a faj utolsó példányait augusztus 27. és január 4. között észlelték, így az utolsó észlelési adatok többsége másfél – három hónappal esik későbbre, mint az 1980-as években. A hazai jelölésű gólyatöcsök a fészkelést követően a Kárpát-medencében kóborolnak, majd délnyugatra vonulnak; két egyed megfigyelése alapján megállóhelyeik Olaszországban vannak, de a pontos telelőhelyeket nem ismerjük. A fészkelési invázió alatt 1999-ben és 2000-ben két Franciaországban és egy Portugáliában fiókaként jelölt egyed fészkelt Magyarországon. Későbbi években további öt Olaszországban kikelt gólyatöcsöt figyeltek meg Magyarországon, egy részüknél feltételezhető volt, hogy fészkelnek. Egy Spanyolországban és két Olaszországban, kifejlett madárként, színes gyűrűvel jelölt gólyatöcsöt azonosítottak hazánkban. A gólyatöcs magyar állományát egyes területek kiszáradása veszélyezteti, de komoly gondot jelenthet még a mesterséges vízállások (pl. halastavak) elárasztása, vagy a predáció is. A gólyatöcs az élőhely-rekonstrukciók során kialakított mesterséges szigeteken az első években rendszerint fészkel. Jelentős részben a legeltetéses élőhely-kezelésnek köszönhető, hogy a hazai gólyatöcs-állomány emelkedik, különösen a mangalicákkal és bivalyokkal megvalósított legeltetéseknek van pozitív hatása a faj megtelepedésére.