Kivonat:

Tanulmányunkban összefoglaltuk és értékeltük a történelmi Magyarország és jelenlegi országhatáraink területére vonatkozóan – a XIX. század közepétől napjainkig – a magyar ornitológiai és vadászati szakirodalomban közölt 108 publikáció közel 300 erdei szalonka fészkelésre vonatkozó adatát, valamint a Vönöczky Schenk-féle felmérés (1908–1917) eredményeit. Az elkészített fészkelési térképek alapján meghatároztuk azokat a jelentős régiókat, ahol e Magyarországon szórványosan fészkelő faj költési adatait regisztrálták. Megállapítható, hogy az erdei szalonka fészkelések az első világháborút megelőző időszakban és azt követően is az ország egyes régióiban koncentrálódtak. A fészkelési adatok súlypontjai zömében a magasabb térszintek, különösen a Kárpátok hegyvidéki régióinak erdősült területeire tehetők. Az összes fészkelési adat 72%-a három fő régióból származott: 1. Északi-Kárpátok (36%) (Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Esztergom, Hont, Nógrád, Borsod, Gömör és Kis-Hont, Abaúj-Torna, Zólyom, Liptó, Sáros, Zemplén, Ung vármegye), 2. Keleti- és Déli-Kárpátok (26%) (Máramaros, Beszterce-Naszód, Maros-Torda, Udvarhely, Kisküküllő, Nagyküküllő, Brassó, Fogaras, Szeben, Alsó-Fehér, Torda-Aranyos vármegye), 3. Nyugat-Dunántúl (10%) (Moson, Győr, Sopron, Vas, Zala vármegye).

A mai Magyarországon 1921–2019 közötti időszakban gyűjtött adatok alapján a költési megfigyelések területi eloszlása jól kapcsolódik a Magyar Királyság – mára jelentős részben határon kívülre került – kedvezőbb hegyvidéki fészkelőterületeihez. A ritka alföldi szórványfészkelést leszámítva azokban a régiókban koncentrálódnak a fészkelések, ahol kiterjedt erdőterületek vannak: 1. Északi-középhegység területe (63%) (Pest, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén megye). 2. Dunántúli régió (31%) (Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Baranya megye).

A faj domináns fészkelőterületein jellemzően nem kötődik a magasabb térszintekhez, viszont a fészkelőterületének déli peremén, a Kárpát-medencében több mint 170 év fészkelési adata (n=704) alapján megállapítható, hogy a kedvezőbb klimatikus adottságok (hűvösebb, csapadékosabb) miatt inkább a magasabb térszintek erdőterületein fészkel.