Kivonat:

Ahogy a palearktikus sztyepp övezet egésze, úgy annak emblematikus madara, a túzok is elszenvedte az intenzív mezőgazdálkodás elterjedését. A fajnak ma már jellemzően csak védett területen vannak stabil vagy növekvő állományai, de negatív folyamatok még ott is jellemzőek. A tanulmányunkkal az elszigetelődött nyugat-pannon populáció számára kijelölt Natura 2000 terület egy részén, a közelmúltban bekövetkezett változást mutatjuk be. Az 1245,5 ha nagyságú vizsgálati területen az utóbbi években 2,3 km összhosszúságú forgó és oldalazó lineár öntözőberendezést építettek, illetve 4,7 km hosszan hidránsrendszereket fektettek, melyekkel 2020-ban a terület 52%-át öntözték. Ennek hatására 2009-hez, vagyis a vizsgálati időszak kezdetéhez képest az egyik fő költőhabitat, az őszi gabonák vetésterülete nagyjából a felére csökkent, és nőtt a költésre alkalmatlan élőhelyek aránya. Új, öntözést igénylő növénykultúrák jelentek meg, melyek területi részaránya az utolsó évben már 30,6% volt. Az elérhető támogatás ellenére csökkent a költőhelyként jelentős lucerna vetésterülete, melyet szinte csak az agrár-környezetgazdálkodási program miatt termesztenek. Az élőhely romlásának következményeként a területen tavasszal megfigyelhető túzoktyúkok száma a korábbi töredékére esett. A klímaváltozás hatására várható az öntözéses gazdálkodás terjedése, de az agrár-sztyepp élőhelyek és fajaik megmentése érdekében a mezőgazdaság intenzifikációjának káros hatásait sürgősen kezelni kell mind helyi, mind európai szinten.