Kivonat:

A parlagi sas nagy testméretű, globálisan veszélyeztetett, széles elterjedési területtel rendelkező madárfaj, amely rendkívül érzékeny a fészke közelében végzett emberi tevékenységekre, zavarásra. A vizsgálatban ez utóbbiak hatását elemeztük Bulgáriából származó parlagi sasoknál, két területen 2008–2009-ben. A két vizsgált fészek környezetében 375 különböző típusú emberi tevékenységet rögzítettünk – 60 esetet az A, és 315-öt a B fészeknél. Ezek közül a leggyakoribb a könnyű gépjárművek áthaladása volt (n=100 eset). Eredményeink rámutatnak arra, hogy a parlagi sasok reakciója függ a tevékenység típusától, időtartamától és a fészektől való távolságtól, nem függ azonban a „betolakodók” számától. Megállapítottuk, hogy a fészektől való távolság csökkenésével a sasok reakciója egyre hevesebb. Statisztikai különbségeket találtunk az egyes távolságokra levő zónák, illetve a legtöbb riasztási és repülési reakció között, amelyeket a fészkektől legfeljebb 300 m-es távolságban rögzítettünk. Beszámoltunk arról, hogy az emberek (főleg vadászok, halászok, turisták, földmunkások) a fészkek körül járva gyakran zavarják fel a sasokat, így a fészkek sokszor felügyelet nélkül maradnak. A témában további, nagyobb léptékű kutatás szükséges annak érdekében, hogy a parlagi sasok elterjedési területein az ember okozta zavarás hatásait megfelelő intézkedésekkel ellensúlyozni lehessen. A kutatások eredményeit felhasználva biztosítható a parlagi sasok magasabb szaporodási aránya, illetve a faj megőrzése.