Kivonat:

A cigánycsukot (Saxicola rubicola) 2021-ben „Az év madarának” választotta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Ezen alkalomból jelen írás összefoglalja a cigánycsuk földrajzi elterjedésére, állománynagyságára, fészkelésére, vonulására, valamint természetvédelmi helyzetére vonatkozó lényeges ismereteket, kitekintve más országok fontosabb kutatási eredményeire is. 

Magyarországon száraz út menti gyepsávok, felhagyott szántók, cserjés lejtők és szőlőültetvények gyakori, elterjedt fészkelője. Leggyakrabban a Duna–Tisza közén, valamint a Tiszántúl száraz élőhelyein fordul elő, legnagyobb fészkelő állományai is ezeken a vidékeken találhatók. A hazai populációt 2014–2018 között 195 000–210 000 párra becsülték. A költő madarak száma 1999–2018 között felére csökkent, bár 2004-ig lényegesen nem változott. A költési időszak március végén, április elején kezdődik és július végéig tart. Az első hímek februárban érkeznek, a tavaszi vonulás március elején tetőzik. Az őszi vonulás csúcsidőszaka szeptember vége. Kis számban át is telelhetnek. Magyarországon 1951 óta a gyűrűzött madarak száma 13 484, ebből 1401 fióka. Három Magyarországon gyűrűzött madár került meg külföldön (Olaszország 2, Görögország 1), kettő külföldön jelöltet (Horvátország, Olaszország) pedig Magyarországon fogtak vissza. A legidősebb madár 1679 nappal a gyűrűzés után került ismét kézre. A fiatal madarak átlagos testtömege mindkét nem esetében jelentősen, átlagosan 0,9 grammal nőtt a vizsgált 22 év során. Mindkét kor- és ivarcsoport esetében a madarak átlagos testtömege nőtt az őszi vonulás során. Az adult madarak átlagos szárnyhossza is nőtt az őszi vonulási időszak vége felé. 1999–2020 között a hímek és a tojók érkezési ideje sem változott lényegesen a tavaszi vonulási időszakban. Valamennyi kor- és ivarcsoport érkezési ideje az őszi vonulás során későbbre tolódott. Hazánkban a cigánycsuk a veszélyeztetettséghez közeli vörös listás kategóriába tartozik.