Kivonat:

Jelen tanulmányban a 19. század közepétől napjainkig összegeztem a magyar ornitológiai szakirodalomban közölt darufészkelésre vonatkozó megfigyelési adatokat. Ezek alapján megállapítható, hogy a daru sohasem volt gyakori fészkelő faj Magyarországon, de a 19. század elejéig valószínűleg rendszeresen, majd az 1910-es évekig esetenként költött, ezt követően két eseti adatközlést leszámítva 2015-ig nincs fészkelési adata. Ettől az évtől újra költ a Dunántúlon. A vizsgált időszakban a fészkelések (n=25) 55,6%-a a Dunántúlról származik, a Tiszántúl részesedése 37,0%, a Duna-Tisza közéé 7,4%. A fészkelési időszakban regisztrált megfigyelések az igazolt fészkelések területi megoszlásával szoros korrelációt mutatnak. A regisztrált megfigyelések (n=23) 82,6%-a a Dunántúlról származik, a Tiszántúl részesedése 13,6%, a Duna-Tisza közéé 4,3%.

A fészkelési adatok megoszlásában az egyes régiók között nem csupán térbeli, hanem időbeli eltérés is tapasztalható. A Duna-Tisza közéről és a Tiszántúlról származó fészkelési adatok, egy közlést leszámítva, a 19. századból származnak, míg az elmúlt időszak fészkelési adatai a Dunántúlhoz (Vas és Veszprém vármegye) köthetők.