Kivonat:

A vízi életmódhoz való alkalmazkodás több alkalommal kialakult a madarak evolúciója során. A szárazföldi életmódról a vízi életmódra való átállás óriási változásokat követel meg morfológiai, élettani és viselkedésbeli vonatkozásban is. Számos fizikai paraméter mellett a vízben való táplálékkeresés is korlátozó tényező, annak ellenére, hogy a vízi élőhelyek általában gazdagok táplálékban és zsákmányállatokban. Az elsősorban lábukat használó halevő búvármadarakkal kapcsolatban számos korábbi tanulmány (táplálkozás, fiziológia, anatómia, ökológia stb.) és a rengeteg adatmennyiség ellenére a koponyamorfológia, a táplálkozási mechanizmus, a látási képességek és a binokularitás közötti lehetséges összefüggésekről szóló ismeretek erősen korlátozottak. Jelen tanulmányban 5 recens és 1 kihalt faj vizuális képességeinek és táplálkozáshoz köthető tulajdonságainak kapcsolatát vizsgáltuk látótereik mérésével, 3D vizualizációs technológiák segítségével. A modell szerint a vizsgált fajok közül a legkeskenyebb binokuláris látómezővel a kígyónyakú madár (Anhinga anhinga), a legszélesebbel pedig a nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) és a nagy bukó (Mergus merganser) rendelkeznek. Eredményeink erősítik azt az észrevételt, miszerint a vízimadarak binokuláris látómezejében való eltérések elsősorban az életmódbeli és a táplálék megszerzésében való különbségeknek köszönhetők.