Kivonat:

Jelen tanulmányban két helyi gyöngybagoly (Tyto alba) populáció táplálékforrás niche paramétereit és specializálódási fokát vizsgáltuk a mezei pocok (Microtus arvalis) különböző demográfiai, mint az összeomlás (2015–2016) és gradáció (2019–2020) fázisban. A vizsgálat a Dunántúl régió két részén, nevezetesen a délkeleti részén a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP), valamint az északnyugati részén a Fertő-Hanság Nemzeti Park (FHNP) területén valósult meg. Az elemzéshez a DDNP populációból 20–20 véletlenszerűen kiválasztott, míg az FHNP populációból összesen 14, illetve 17 költőpár táplálékfogyasztási adatait használtuk fel az összeomlás, illetve gradáció időszakban. Mivel a baglyok kisemlős fogyasztása az összes meghatározott egyedszám 99,3%-át tette ki, az elemzés során csak a kisemlősök, mint fő táplálékforrás adatait vettük figyelembe. A források közötti hasonlóságot figyelembe vevő tulajdonság alapú keretrendszer alapján Rao kvadratikus entrópia mérőszámát használtuk az táplálékforrás niche szélességének becslésére a lokális bagolypopulációk és az egyes költőpárok szintjén. A baglyok kisemlős forrás hasznosítása populációfüggő volt. A DDNP populációban a niche szélesség szignifikánsan kisebb volt, mint az FHNP populációban. A becsült niche-átfedés az egyedek szintjén szignifikánsan különbözött a két populáció között. A gyöngybagoly populációk specializációjának számított értéke szignifikánsan magasabb volt az északnyugati, mint a délkeleti populációban. A DDNP területén élő bagolypopuláció niche szélessége szignifikánsan nagyobb volt az összeomlás időszakban. Ezzel szemben az FHNP területén élő populáció becsült niche szélessége nem különbözött szignifikánsan a két demográfiai fázis között. Eredményeink alapján az alkalmazott táplálékforrás niche mintázat elemzés jelleg-alapú keretrendszere azt mutatta, hogy ezzel a módszerrel részletesebben feltártuk a niche szélesség különbségeit a különböző földrajzi régiók helyi gyöngybagoly populációi között.